“Menekülés otthonról” |
|
|---|---|
 | |
| 戦士の自覚! 強さは純な心の中に | |
| Senshi no Jikaku! Tsuyosa wa Pyua na Kokoro no Naka ni | |
| Évad |
3 (Sailor Moon S) |
| Írta | |
| Rendezte | |
| Ellenfél | |
| Előző rész | |
| Következő rész | |
| Egyéb infók | |
| Eredeti cím |
“Harcosi öntudat! A tiszta szívben lakozó erő” |
A Menekülés otthonról a Sailor Moon százhuszonhetedik része, egyben a Sailor Moon S záróepizódja.
Cselekmény
Szerkesztés
Mamoru és Usagi Mamoru erkélyéről nézik a Holdat. Kissé hűvös van, Usagi pedig szeretné, ha Mamoru felmelegítené, s közben egy csókra gondol. A fiú azonban helyette beindul a házba, hogy készítsen neki egy kakaót, amivel jól felbosszantja.
Chibiusa levelet kap a jövőből, amit Neo-Queen Serenity írt neki. Az áll benne, hogy a szülei hiányolják és visszavárják őt. Usagi is elolvassa a levelet, és a közelgő távozás miatt mindannyian szomorúak lesznek. Később a lányok is megtudják a hírt, és bár Chibiusának nem kell azonnal hazamennie, hiszen azt bármikor megteheti, mégis úgy gondolják, jó ötlet lenne egy búcsúbulit szervezni neki. Az ötlet azonban visszafelé sül el, mert Chibiusa így azt gondolja, hogy mindenki szeretné, ha elmenne. Butának nevezi Usagit, mert ha elmenne, akkor soha többé nem jöhetne vissza, és többé nem láthatná őket, amit nem szeretne.
Míg Usagi azon töri a fejét, mit ajándékozzon neki, Chibiusa Mamoruhoz szalad bánatában. Ő azt mondja neki, hogy mindenki azt szeretné, ha ittmaradna velük, de ő még mindig fiatal, és végső soron a szülei mellett lenne a helye. Viszont neki is hiányozni fog a lány, adja tudtára.
Usagi úgy dönt, hogy egy régi szép ruháját dolgozza fel újra Chibiusának, mert nincs pénze ajándékra. Hogy átalakítsa, éjszaka kell rajta dolgoznia, teljes titokban. Ugyanazon az éjjelen egy vihar tör ki, és villám csap a Szupertehetségek Iskolája helyén álló kráterbe. Egy kupac széttört démontojásba talál bele, melyek közt még van egyetlen ép. Az kikel, és a félkész démon minden erejét összeszedve elvánszorog a démongyártó gépezetig, amely még szintén a romok közt van. Ennek hatására egy új démon születik, mely egyesül magával a géppel is.
Másnap sor kerül a búcsúbulira, ahol Chibiusa nagyon szomorú. Rei, hogy feldobja a hangulatot, énekelni kezd. Majd átadják a lányok az ajándékaikat. Makoto finomat főzött, Ami egy számítógépes programot ad, Rei egy, a dalait tartalmazó felvételt, Minako egy fényképalbumot, Mamoru pedig egy rózsát. Végül Usagira kerül a sor, aki egy nyuszi formájú hátizsákot ad neki. Ezen dolgozott annyit, és ezért lett tele az ujja tűszúrásokkal. Chibiusa megköszöni mindenkinek az ajándékokat, majd a kikötőbe indul, hogy útra keljen. A búcsú azonban szomorú lesz, mert a legvégső pillanatban Usagi nem akarja elengedni Chibiusát, és ő sem akar már elmenni. De már késő: az időkulcs aktiválta a kaput, s az bezáródik.
Sokáig búsulni azonban nincs idő: Luna hozza a rémhírt, miszerint egy démon garázdálkodik a városban, és rabolja el az emberek tiszta szívét. A harcosok szembeszállnak vele, de egytől egyig kudarcot vallanak. Végül Sailor Moon-ra támad, akinek el akarja venni a tiszta szívét. A Szent Grál nélkül sajnos kevesebb az esélye a győzelemre, de váratlanul különös felmentősereg érkezik. Sailor Chibi Moon az, aki lefogja a démont addig, míg Sailor Moon támadásba nem lendúl, és végez a legutolsó démonnal.
Chibi Moon azt mondja, azért jött vissza, mert nélküle úgysem tudnának meglenni. Majd érkezik egy újabb üzenet a jövőből, amelyben a királynő beleegyezik abban, hogy maradhat, csak hozzon még több ajándékot. A harcoslányok egyetértenek azzal, hogy Usagi semmit nem változott.
ÉrdekességekSzerkesztés
- Utoljára látunk a sorozat során démont.
- Neo-Queen Serenity levelében alig használ kanji írásjeleket, szinte kizárólag hiraganát, amely azonban a gyerekesség jele Japánban. Általános iskolás kor felett ugyanis már elvárják a kanji használatát is. Ez egy utalás lehet Usagi lustaságára, és hogy hanyagolja a tanulást.
- Habár Sailor Chibi Moon pálcája megsérül ebben az epizódban, nem sokkal később visszatér, de arra nem kapunk magyarázatot, hogyan javult meg.
